Suchergebnisse

This study examines what can enable or constrain Hungarian fathers to be actively involved in care through analysing interviews by applying Hanlon's approach to caring masculinities as valued identities for men and Dermott's concept of intimate fathering. The empirical base of this qualitative study – the first of its kind in Hungary – is a collection of 55 semi-structured in-depth interviews. Several interrelated factors were shown as potentially enabling or constraining men's active engagement in their paternal role, including work- and work–life balance-related factors, practical cost-benefit calculations, quality of life concerns, childhood socialisation patterns and attitudes towards the gendered parenting models of one's own parents.

This article discusses several limiting factors that affect queer reproduction desires and practices in present-day Hungary, including distorting media representations, legislative frameworks, and social inequalities. It draws on relevant legal developments and results from previous research studies. The article focuses on how Hungarian LGBTQI people can resist the social norms and policies of heteronormatively prescribed childlessness resulting from normative expectations that non-heteronormative reproduction must be limited as much as possible, and highlights that better-off couples and individuals have more chance to realize their fertility plans through adoption, surrogacy or accessing ART than those in a more disadvantageous situation. In this context queer reproduction can also be seen as potentially contributing to the re-stabilization of reproduction as a feature of privilege.

--

Ebben a kutatásban arra kerestük a választ, hogy a Covid19-világjárvány hogyan hatott a reprodukciós döntésekre Magyarországon. A kérdés megválaszolásához félig strukturált interjúkat készítettünk 2020 őszén 18 és 45 év közötti gyermektelen vagy egygyermekes férfiakkal és nőkkel. Az eredmények azt mutatják, hogy a világjárvány leginkább az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő terhek által hatott a reprodukciós döntésekre. Különösen a gyermekes interjúalanyok fogalmazták meg azon aggodalmukat, hogy a pandémia alatt az egészségügyi rendszer nem alkalmas a terhességgondozás és a szülés megfelelő minőségű biztosítására. Emellett a társadalmi távolságtartás következményei is fontos szerepet kaphattak a reprodukciós döntésekben. Ha az anyák szülési szabadságon voltak, és az apák otthonról dolgoztak, az kedvezően befolyásolhatta ezeket a döntéseket, de ha az anyák fizetett munkahelyen dolgoztak, az negatívan hatott a termékenységi tervekre, míg a gyermektelen nők ilyen hatásokról nem számoltak be. A pandémiától függetlenül a családok anyagi helyzete kulcsszerepet játszik a reprodukciós döntések meghozatalában. Ugyanakkor arra is találtunk bizonyítékot, hogy további bizonytalanságok is befolyásolhatják a reproduktív döntéseket: például a munkahely elvesztésétől való félelem és az, hogy az egyének hogyan ítélik meg jövőbeli kilátásaikat.